Javaslat a Taliándörögdi Helyi Értéktárba történő felvételhez
I.) A javaslattevő adatai:
1. A javaslatot benyújtó (személy/ intézmény/ szervezet/ vállalkozás) neve:
Dörögdért Ifjúsági Egyesület
2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó adatai:
Név: Stumpf Rebeka
Cím: 8295, Taliándörög Erdőalja utca 30.
Tel.: 06 70/266-6657
E-mail: stumpfrebeka@hotmail.com
II.) A települési érték adatai:
1. A települési érték megnevezése:
Szent András templomrom (Klastrom)
2. A települési érték kategóriák szerinti besorolása:
□ Agrár- és élelmiszergazdaság
□ Egészség és életmód
x Épített környezet
□ Ipari és műszaki megoldások
□ Kulturális örökség
□ Sport
□ Természeti környezet
□ Turizmus
3. A települési érték fellelhetőségének helye:
Taliándörögd Észak-Keleti határában
4. A települési érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
Taliándörögd történetében a kezdetektől fontos szerepet játszott a vallási kultúra. A falu múltja
szorosan összefügg a Dörögd család történetével. Ez a nemesi származású família építtette a ma
„Klastrom” néven ismert román stílusú Szent András-templomot a XIII. században.
szorosan összefügg a Dörögd család történetével. Ez a nemesi származású família építtette a ma
„Klastrom” néven ismert román stílusú Szent András-templomot a XIII. században.
A XIII. században a templom még Felsődörögd központjában állt, azonban az évszázadok során
hatalmas változások mentek végbe a falu földrajzi helyzetét illetően, így az épület kiszorult a község
Észak-Keleti határára. A Középkorban a falu lakóinak élete még a szőlőhegy, vagy, ahogy a helyiek
emlegetik a Baksa-hegy, lábánál zajlott. 1343-ban Dörögdi Miklós, egri püspök, gót stílusban
átalakítatta és megnagyobbítatta a Szt. András névre keresztelt épületet. Az 1330-as évektől a község
plébánosa Dörögdi Pál lett. 1360-ban, halála után a templom kertjében helyezték örök nyugalomra.
Faragott sírköve és a vörös homokkőből készült keresztelőmedence a helyiség templomában ma is
látható. A XVII. században a török seregek földig rombolták a falut. Felsődörögd teljesen eltűnt.
Egykori létezését csak néhány kőhalom és a templomból fennmaradó sekrestye és szentély
bizonyította. Az épület hajója is a település házainak sorsára jutott, csak a bazaltból készült
alapkőfalak maradtak meg a földben. Az 1718-ban visszatérő lakók Alsódörögd helyén építették újjá
közösségüket. A mai napig álló szentély 6,81 m oldalú négyzet, amit a hajótól egy diadalívvel
választottak el. Érdekesség, hogy a csúcsíves átalakítás után is megmaradt a szentély egyenes záródása.
Ezen kívül a kültámok hiánya is az egykori román stílust igazolja. A sekrestyéből még ennél is
kevesebb maradt épen. A hengerfal és 1-2 lépcsőfok utal az egykori templomtoronyba vezető
csigalépcsőre. A templom ablakait művészi munkával vörös homokkőből csúcsívesre faragták. Szintén
a román építésre utal az emeleti lőrésszerű ablakocska. A XIX. század végén még láthatóak voltak az
épület legérdekesebb maradványai, a freskók. A szentély falait részekre osztották és mindegyikben
más-más bibliai jelenetet ábrázoltak, ami közös bennük, hogy minden rész tartalmaz egy bizánci
stílusú glóriával övezett fejet. A freskók valószínűleg a veszprémi Gizella-kápolnában található
festményekkel egy időben készültek. A Klastromot és környezetét 1975-ben régészeti kutatások alá
vetették. Számos szórványos bronzkori urnasírt és egy nagyobb római kőépület maradványait is
felfedezték a föld mélyén. Ezen kívül arra is fény derült, hogy Felsődörögd lakossága temetőnek
használta a templom körüli füves területet.
A Klastrom festői szépségű környezete a Művészetek Völgye fesztivál egyik legfontosabb helyszínének számított. Az este kivilágított épület ilyenkor lenyűgöző hatást nyújtott a látogatók számára. Rengeteg koncertnek, előadásnak, színdarabnak, táncestnek és egyéb kulturális eseménynek szolgált színteréül a romokban álló templom.
A helyiek szívükön viselik az épület sorsát, a körülötte fekvő területet az önkormányzat tartja rendben. A 2000-es évek elején pályázati támogatásnak köszönhetően alkalom adódott a rossz állapotban lévő, életveszélyes falakat megerősíteni, így biztonságosabbá vált az érdeklősők számára.
Házasodni készülő fiatalok is sokszor választják templomi esküvőjük színhelyének a romantikus hatású romot. Ezen kívül közkedvelt kirándulóhely. Több túraútvonal is itt fut össze, a geocaching játék fanatikusai között is nagy népszerűségnek örvend. A templomrom műemlékvédelem alatt áll.
5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A település történelmének minden egyes pillanatát és talán az örökkévalóságig felfedetlen relytélyeit őrző templomrom, a hosszú évszázadok folyamán Taliándörögd jelképévé vált. Az önmagában is tiszteletet sugárzó épületmaradvány bizonyítja az ide látogatók számára, hogy a történelem és az élet megpróbáltatásai ellenére is érdemes kitartani, mert ha más formában vagy
céllal is, de mindig van továbblépési lehetőség. A település szimbólumaként is szolgáló építmény
nyugodt, csendes, romantikus hangulatú környezete lenyűgözi az ide látógatókat. A teljes harmóniát
sugárzó közegben, a levegő sokkal tisztább, az aggodalmak eltűnnek és az idő meg-megáll egy-egy
pillanatra...
céllal is, de mindig van továbblépési lehetőség. A település szimbólumaként is szolgáló építmény
nyugodt, csendes, romantikus hangulatú környezete lenyűgözi az ide látógatókat. A teljes harmóniát
sugárzó közegben, a levegő sokkal tisztább, az aggodalmak eltűnnek és az idő meg-megáll egy-egy
pillanatra...
6.) Források:
- Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 729. szám (2006)
- Ladányi András: Falvak a Művészetek Völgyében
III.) Mellékletek:
1. A települési érték fényképe
2. Az értékhez tartozó történetek